Alkotmányos alapismeretek vizsga |
|---|
|
6 a) Az államalapítás, a Szent István halála utáni évszázadok |
|
1. Az államalapítás előzményei A 10. század közepére a magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a magyarságnak be kell illeszkednie Európa népei közé, ha fenn akar maradni. A korábban pogány vallást követő magyarok körében egyre gyakoribbá vált a keresztény hitre való áttérés. Árpád leszármazottja, Géza fejedelem 970 és 997 között volt a magyarok főfejedelme. Géza maga is megkeresztelkedett, és keresztény nőt vett feleségül. Politikájában Nyugat-Európa felé fordult: követeket küldött a német-római császárhoz, és keresztény papokat, hittérítőket hívott az országba. Géza fia Vajk volt, aki a keresztségben az István nevet kapta. Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány is igényt tartott a hatalomra. István azonban német segítséggel legyőzte Koppányt, majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság. |
|
2. I. (Szent) István és az államalapítás I. (Szent) István 1000 és 1038 között uralkodott. Korszerű, keresztény magyar államot hozott létre. Legfontosabb intézkedései: megszervezte a keresztény egyházszervezetet; létrehozta a vármegyerendszert; stabil pénzt veretett; meghonosította az oklevélkiadást; törvénykönyvet íratott; arra törekedett, hogy Magyarország felzárkózzon a nyugat-európai keresztény államokhoz. Szent István fiú utód nélkül halt meg. Halála után az Árpád-ház különböző ágaiból származó uralkodók váltották egymást a magyar trónon. |
|
|
3. I. (Szent) László I. (Szent) László 1077 és 1095 között uralkodott. Erős királyi hatalmat épített ki, és szigorította Szent István törvényeit. Megerősítette a keresztény egyház helyzetét, megtiltotta a pogány áldozásokat, és kötelezővé tette a templomba járást. A törvények megszegőit megbüntették. 1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellért püspököt és Imre herceget. 1091-ben meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot. Uralkodása alatt Magyarországot külső támadásokkal szemben is meg kellett védenie, többek között a kunok ellen. |
|
|
4. II. András és az Aranybulla II. András 1205 és 1235 között uralkodott. Uralkodása idején a királyi hatalom meggyengült. A király nagy birtokokat adományozott, majd megpróbálta ezek egy részét visszavenni. Az eladósodó államban növekedtek az adók is, ami további elégedetlenséget okozott. A főurak és más elégedetlen társadalmi csoportok nyomására II. András 1222-ben kiadta az Aranybullát. Az Aranybulla: megerősítette a nemesség jogait; korlátozta a király hatalmát; tiltotta a hatalmaskodásokat; felhatalmazta a nemeseket arra, hogy ha a király vagy utódai megszegik az Aranybulla rendelkezéseit, akár fegyverrel is ellenállhassanak. |
|
|
5. IV. Béla és a tatárjárás IV. Béla 1235 és 1270 között uralkodott. II. András fia volt. Megpróbálta megerősíteni a királyi hatalmat és visszavenni a korábban eladományozott királyi birtokokat, ezért konfliktusba került a főurakkal. Befogadta a mongolok elől menekülő kunokat, mert úgy gondolta, hogy a mongol harcmodort ismerő kunok segítségére szükség lehet. A konfliktusok miatt azonban a kunok nagy része még a mongol támadás előtt elhagyta az országot. A tatárjárás – 1241–1242 A mongol, más néven tatár hadak vezére Batu kán volt. A mongol seregek 1241-ben több irányból támadták meg Magyarországot. A két fősereg Muhi mellett találkozott. 1241. április 11-én a muhi csata a magyar király vereségével végződött. IV. Béla nehezen tudott elmenekülni. A mongolok végigpusztították az országot. A pusztítás olyan nagy volt, hogy egész megyék néptelenedtek el, és Magyarország közel került a teljes pusztuláshoz. A mongol seregeknek elsősorban a kőből épült várak és erődítmények tudtak ellenállni. 1242-ben a mongolok váratlanul kivonultak Magyarországról. Ennek valószínű oka a nagykán halála és Batu kán trónigénye volt. IV. Béla újjáépíti az országot IV. Béla tartott attól, hogy a mongolok visszatérnek. Ezért: támogatta a kővárak építését; ismét birtokokat adományozott azzal a feltétellel, hogy a birtokosok kővárat építenek; külföldi telepeseket hívott Magyarországra; támogatta a városok fejlődését; a telepeseknek kedvezményeket, például szabad költözést, bíróválasztást és kisebb adóterheket biztosított; a királyi székhelyet a mai Budára költöztette. |
|
|
6. Az Árpád-ház kihalása Az utolsó Árpád-házi magyar király III. András volt, aki 1290 és 1301 között uralkodott. III. András 1301. január 14-én meghalt. Halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház. 7. Károly Róbert Károly Róbert 1301 és 1342 között uralkodott. A nápolyi uralkodó fia volt, és leányágon származott az Árpád-házból. Uralkodásának központjául Visegrádot választotta. Vezetése alatt Magyarország jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül. Francia közigazgatási mintákat, valamint olasz bank- és pénzügyi rendszert honosított meg. Károly Róbert Visegrádon létrehozta az első jelentős „közép-európai csúcstalálkozót”, ahol a térség uralkodói találkoztak egymással. 8. I. (Nagy) Lajos I. (Nagy) Lajos 1342 és 1382 között uralkodott. Buzgó katolikus uralkodó volt, aki a korabeli lovagi erényeket is megtestesítette, ezért „lovagkirályként” is emlegették. Erős kézzel irányította országát, és számos hadjáratban személyesen is részt vett. Uralkodása alatt Magyarország határai és nemzetközi befolyása növekedett. Az ország európai léptékben is nagyhatalommá vált. Nagy Lajos uralkodását itáliai, dalmáciai, litvániai és balkáni hadjáratok kísérték. 1370-től Magyarország és Lengyelország perszonálunióba került: a két ország különálló maradt, de ugyanaz az uralkodó, Nagy Lajos állt az élükön. |
|
|
A korszak legfontosabb évszámai 970–997 – Géza fejedelem |
|