Gutenberg nyelviskola Budapesten Angol, német, magyar, orosz, olasz, spanyol, francia tantermi, online és kombinált nyelvtanfolyamok Budapest belvárosában

5 b) A jogalkotás, az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége

A jogalkotás

Magyarország alkotmányos állam. Az alkotmányos államban a törvények uralma érvényesül, vagyis az államot törvényekkel és más jogszabályokkal kormányozzák.

A törvényhozás legfontosabb szabályait az Alaptörvény határozza meg.

Magyarországon több állami szerv is rendelkezik jogalkotó hatalommal, vagyis különböző jogszabályokat alkothat.

Ki milyen jogszabályt alkothat?

Az Országgyűlés

• megalkotja és módosítja az Alaptörvényt;
• törvényeket alkot.

A Kormány

• rendeleteket alkot.

A Kormány tagjai

• rendeleteket alkothatnak.

A Kormány tagjai többek között:

• a miniszterelnök,
• a miniszterelnök-helyettesek,
• a miniszterek.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke

• rendeletet alkothat.

Az önálló szabályozó szervek vezetői

• rendeletet alkothatnak.

Ilyen önálló szabályozó szerv például Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Az önkormányzatok

• önkormányzati rendeleteket alkotnak.

Mi a különbség a törvény és a rendelet között?

A legfontosabb társadalmi viszonyokat, valamint az állampolgárok státusát érintő kérdéseket törvényben kell szabályozni.

Alacsonyabb szintű jogszabályban, például rendeletben ezek nem szabályozhatók.

A rendeletek általában a törvények végrehajtását szolgálják.

Például egy törvény meghatározza az alapvető szabályokat, a hozzá kapcsolódó kormányrendelet pedig részletesen meghatározhatja, hogyan kell ezeket a szabályokat a gyakorlatban alkalmazni.

Fontos: a rendelet nem lehet ellentétes a törvénnyel.

Törvény → alapvető, fontos szabályok

Rendelet → általában a törvény végrehajtásának részletes szabályai

Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagja lett.

Ettől kezdve az Európai Unió jogszabályai Magyarországra is vonatkoznak.

Az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége

Magyarországon a törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak az Országgyűlés kezdeményezhet törvényt.

Ki kezdeményezhet törvényt?

Törvényt kezdeményezhet:

• a köztársasági elnök;

• a Kormány;

• bármely országgyűlési bizottság;

• bármely országgyűlési képviselő.

Hogyan fogadja el az Országgyűlés a törvényeket?

Az Országgyűlés a törvényeket fő szabályként egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

Vannak azonban olyan különösen fontos kérdések, amelyekben nem elegendő az egyszerű többség.

Ezekben az esetekben a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az ilyen törvényeket sarkalatos törvényeknek nevezzük.

Például:

az állampolgárságról,
a sajtószabadságról,
a vallásszabadságról,
a honvédségről,
a rendőrségről
szóló törvényeket.

Az Országgyűlés által elfogadott törvény útja:

Országgyűlés elfogadja a törvényt
↓
az Országgyűlés elnöke aláírja
↓
megküldi a köztársasági elnöknek
↓
a köztársasági elnök gondoskodik a kihirdetéséről
↓
a törvényt kihirdetik a Magyar Közlönyben

A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja.

Mikor lép hatályba egy jogszabály?

Ahhoz, hogy egy jogszabály hatályba léphessen, ki kell hirdetni.

A jogszabálynak azt is meg kell határoznia, hogy melyik napon lép hatályba, vagyis mikortól kell alkalmazni.

A jogszabályok hatálybalépését úgy kell meghatározni, hogy az állampolgároknak és a jogalkalmazó szerveknek elegendő idejük legyen:

a jogszabály megismerésére;

az alkalmazására való felkészülésre.

A jogszabálynak lehet:

időbeli hatálya – mikor alkalmazandó;

területi hatálya – milyen területen alkalmazandó;

személyi hatálya – kikre vonatkozik.

A jogszabály elveszíti a hatályát, ha a jogalkotó hatályon kívül helyezi, vagy ha lejár a jogszabályban meghatározott határidő.

Új jogszabállyal nem lehet utólag olyan kötelezettséget előírni, amely a korábbi időszakban még nem létezett.