|
Alkotmányos alapismeretek vizsga |
|---|
|
5 a) A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás |
|
A magyar nép eredete A magyar nép eredetének és kialakulásának megismerésében fontos szerepe van a nyelvtudománynak és a néprajztudománynak. A nyelvtudomány a különböző nyelvek összehasonlításával megállapította, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. A néprajzi kutatások szerint az ősi hiedelemvilág és világkép is kapcsolatot mutat a magyarság és finnugor rokonai között. A magyarok ősei kezdetben halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak. Később egyre nagyobb szerepet kapott az állattenyésztés, majd a magyarság nomád életmódra tért át. A nomád állattenyésztő életmód azt jelentette, hogy az emberek az állataikkal együtt időről időre új legelőterületekre költöztek. Ez az életmód is hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság hosszú vándorlás során egyre nyugatabbra került. |
A magyarok ősi szállásterületeA magyarok ősei az ókorban Európa keleti szélén, a Káma folyó vidékén éltek. A magyarság előtörténete hosszú folyamat volt. A magyarok ősei fokozatosan elszakadtak nyelvrokonaiktól, és nyugat felé kezdtek vándorolni. A nyugat felé vándorló magyarság első európai szálláshelye a Dél-Urál és a Volga folyó között volt. Később innen továbbvándoroltak. A vándorlás fontosabb állomásaiKáma folyó vidéke → Dél-Urál és Volga vidéke → Levédia → Etelköz → Kárpát-medence |
|
LevédiaA magyarok következő fontos szállásterülete Levédia volt. A forrás szerint a magyarok körülbelül 300 évig élhettek Levédiában. Levédia az Etelköztől keletre feküdt. Ebben az időszakban a magyarság már főként nomád állattenyésztő életmódot folytatott. A 9. század elején azonban keletről újabb népmozgás indult meg. A besenyők nyomása miatt a magyaroknak ismét tovább kellett vándorolniuk nyugat felé. |
|
EtelközA magyarok Levédia után Etelközben telepedtek le. Etelköz az Al-Dunáig terjedő terület volt. A magyarok körülbelül 80 évet tölthettek ezen a vidéken. 830 körül a magyarság már a Fekete-tenger északi partján élt. Az ókori szerzők ezt a vidéket Szcítiának nevezték. Itt történt a magyarság politikai szerveződésének egyik fontos lépése: létrejött a hét magyar törzsből álló törzsszövetség. A magyar törzsek egyre szervezettebb közösséget alkottak, és ebben az időszakban több nyugati hadjáratban is részt vettek. Miért hagyták el a magyarok Etelközt? A 9. század végén a magyarok részt vettek a térség háborúiban. A Dunántúl nagy részét ekkor szláv fejedelmek kormányozták. A magyarok egy időben a bizánci császár szövetségeseként a bolgárok ellen harcoltak. Közben azonban keletről tovább erősödött a besenyők nyomása. A besenyő támadások miatt a magyaroknak új hazát kellett keresniük. Ez közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság elindult a Kárpát-medence felé. |
|
|
A magyar törzsszövetség vezetése A honfoglalás idején a magyarság élén két fejedelemállt.Kende A kendeviselte a vallási és szakrális vezető szerepét.Gyula A gyula volt a tényleges politikai és katonai vezető.A kettős fejedelemség rendszerét a magyarok valószínűleg a kazároktól vették át. A honfoglalás895-ben, Árpád vezetésével megkezdődött a magyarok bevonulása a Kárpát-medencébe. A magyarok a Kárpátok hágóin keresztül, több irányból érkeztek a Kárpát-medencébe. Ezt az eseményt nevezzük honfoglalásnak. Honfoglalás = a magyarok Kárpát-medencében történt letelepedése Árpád vezetésével. A honfoglalás tehát nem egyszerűen egy hadjárat volt, hanem a magyarság új hazában történő letelepedése. A honfoglalás történetét Anonymus írta meg. A honfoglalással a magyarok letelepedtek a Kárpát-medencében, de továbbra is jelentős katonai erőt képviseltek. A honfoglalást követően megkezdődött a zsákmányszerző hadjáratok, vagyis a kalandozások kora. A magyar harcosok Európa különböző területeire vezettek hadjáratokat. A kalandozások egyik fontos célja a zsákmányszerzés volt. |
|