Gutenberg nyelviskola Budapesten Angol, német, magyar, orosz, olasz, spanyol, francia tantermi, online és kombinált nyelvtanfolyamok Budapest belvárosában

4 b) Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, szervezeti és működési rendje, az országgyűlési képviselők jogállása)

Az Országgyűlés

Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
Az Országgyűlés biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, és meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
Az Országgyűlésnek 199 képviselője van.

Az Országgyűlés feladatai

Az Országgyűlés Magyarország egyik legfontosabb állami szerve. Legfontosabb feladata a törvényalkotás, de számos más fontos kérdésben is dönt.

Az Országgyűlés megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét és törvényeket alkot.

A törvények az ország társadalmi és gazdasági életének, valamint az állampolgárok jogainak és kötelezettségeinek legfontosabb szabályait határozzák meg.

Az Országgyűlés minden évben elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását.

A költségvetés meghatározza az állam várható bevételeit és kiadásait.

Az Országgyűlés fontos szerepet játszik Magyarország nemzetközi kapcsolataiban is.

Feladatai közé tartozik, hogy:

dönt a kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban;

dönt a hadiállapot kinyilvánításáról;

dönt a békekötésről.

Az Országgyűlés választja meg többek között:

a köztársasági elnököt;

a miniszterelnököt;

az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait;

a Kúria elnökét;

a legfőbb ügyészt;

az alapvető jogok biztosát és helyetteseit;

az Állami Számvevőszék elnökét.

Az Országgyűlés közkegyelmet gyakorolhat.

A közkegyelem egyszerre több embert érinthet. Ezzel szemben egy meghatározott személynek egyéni kegyelmet a köztársasági elnök adhat.

Az Országgyűlés

1. Dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekről;

2. Feloszlathatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;

3. A jogszabályokban meghatározott esetekben különleges jogrendet, illetve katonai műveleteket érintő döntéseket hoz.

2. Az Országgyűlés szervezeti és működési rendje

Az Országgyűlés működésének szabályait és tárgyalási rendjét a Házszabály határozza meg.

Az Országgyűlés tisztségviselői az Országgyűlés a tagjai közül

• elnököt,

• alelnököket és

• jegyzőket

választ.

Az Országgyűlés bizottságokat is létrehoz. Vannak állandó bizottságok, valamint meghatározott feladatokra eseti és vizsgálóbizottságok is alakíthatók.

A bizottságok egyik fontos feladata az országgyűlési döntések előkészítése.

Képviselőcsoportok: frakciók

Az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők képviselőcsoportot, más néven frakciót alakíthatnak.

Az Országgyűlés megbízatása

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az alakuló ülést a választást követő harminc napon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze.

Az Országgyűlés ülései

Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:

• tavaszi ülésszakot;

• őszi ülésszakot.

Az Országgyűlés ülései főszabály szerint nyilvánosak.

Határozatképesség

Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az országgyűlési képviselők több mint fele jelen van.

Ez azt jelenti, hogy csak megfelelő számú jelen lévő képviselő esetén hozhat döntéseket.

A döntéshozatalnál fontos különbséget tenni az egyszerű többség és a minősített többség között.

Egyszerű többség:
főszabály szerint a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

Minősített többség:
egyes különösen fontos döntésekhez kétharmados többség szükséges.

Az Alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges.

A sarkalatos törvényekhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

3. Az országgyűlési képviselők jogállása

Az Országgyűlésnek 199 képviselője van.

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők.

Tevékenységüket a közérdekében végzik, és képviselői tevékenységük során nem utasíthatók.

A képviselők jogai

A képviselők részt vesznek az Országgyűlés munkájában, felszólalhatnak és szavazhatnak.

A képviselők meghatározott személyekhez és a Kormány tagjaihoz kérdéseket és interpellációkat is intézhetnek.

A kérdés célja elsősorban az, hogy a képviselő valamely ügyben tájékoztatást kapjon.

Az interpelláció során a képviselő egy adott döntéssel, intézkedéssel vagy mulasztással kapcsolatban kér magyarázatot.

Mentelmi jog

Az országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg.

A mentelmi jognak két fontos formája van:

1. Felelősségmentesség

A képviselőt főszabály szerint nem lehet felelősségre vonni a képviselői megbízatásának gyakorlása során közölt véleménye vagy leadott szavazata miatt.

2. Sérthetetlenség

A képviselővel szembeni egyes büntető- és szabálysértési eljárásokhoz az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.

Tettenérés esetén azonban a képviselő őrizetbe vehető.

Miért van mentelmi jog?

A mentelmi jog célja, hogy a képviselő szabadon és külső nyomás nélkül végezhesse képviselői munkáját.

Összeférhetetlenség

A képviselői tisztség bizonyos más tisztségekkel, állásokkal és tevékenységekkel nem egyeztethető össze.

Ezt nevezzük összeférhetetlenségnek.

Például egy országgyűlési képviselő nem tölthet be minden más állami tisztséget vagy foglalkozást.

Az összeférhetetlenségi szabályok célja a képviselői munka függetlenségének biztosítása.