|
Alkotmányos alapismeretek vizsga |
|---|
|
4 a) Ismertesse Magyarország nemzeti jelképeit, nemzeti szimbólumait és ünnepeit! |
|
Magyarország nemzeti jelképei, nemzeti szimbólumai és ünnepei A nemzeti jelképek fontos szerepet töltenek be egy ország életében. Kifejezik a nemzeti összetartozást, az állam függetlenségét és önállóságát, valamint emlékeztetnek a nemzet történelmére és közös kulturális örökségére. Magyarország legfontosabb nemzeti jelképei a Himnusz, a zászló, a Szent Korona és a címer. 1. Magyarország Himnusza Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a művet. Ennek emlékére január 22-e a magyar kultúra napja. A Himnusz ünnepélyes alkalmakkor, például nemzeti és állami ünnepségeken is elhangzik. |
|
2. Magyarország zászlaja Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű, vízszintes sávból áll. A színek felülről lefelé: piros – fehér – zöld A hagyományos értelmezés szerint:
A magyar zászló a mindennapi életben is sok helyen megjelenik. Láthatjuk például középületeken, nemzeti ünnepeken pedig ünnepélyes keretek között felvonják Magyarország lobogóját. 3. Magyarország címere Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. A pajzs egyik mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A másik, vörös mezőben zöld hármas halom látható. A középső halmon arany korona áll, amelyből ezüst kettős kereszt emelkedik ki. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címerrel többek között hivatalos okmányokon és bankjegyeken is találkozhatunk. Nemzeti ereklyék és szimbólumok A nemzeti jelképek mellett számos olyan történelmi tárgy, műalkotás, épület és kulturális érték van, amely a magyarság szimbólumának tekinthető. A Szent Korona és a koronázási jelvények A magyar történelem egyik legfontosabb szimbóluma a Szent Korona. 2000-ben, a millennium évében az Országgyűlés törvényben örökítette meg Szent István államalapításának emlékét, és rendelkezett a Szent Korona elhelyezéséről. A Szent Koronát, valamint a koronázási jelvények közül
az Országházban őrzik. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban található. |
|
|
A Szózat Fontos nemzeti szimbólum a Szózat is, amelyet gyakran Magyarország második himnuszának tekintenek. A Szózat Vörösmarty Mihály verse, amelyet Egressy Béni zenésített meg 1838-ban. A Himnusz mellett a Szózat is gyakran elhangzik ünnepeken és különböző közösségi rendezvényeken. További nemzeti szimbólumok Tágabb értelemben minden olyan kép, zene, épület, tárgy vagy műalkotás nemzeti szimbólummá válhat, amely szorosan kapcsolódik a magyarság múltjához, jelenéhez és kultúrájához. Ilyen például: az Országház, a csodaszarvas legendája, a magyar népművészet virágmotívumai és Lehel kürtje. Ezek a magyar kulturális örökség részét képezik. |
|
|
Magyarország nemzeti ünnepei Magyarországnak három nemzeti ünnepe van: Március 15. Március 15. az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja.
Augusztus 20. Augusztus 20. az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe. Szent István Magyarország első királya volt, és fontos szerepet játszott a keresztény magyar állam megszervezésében. Augusztus 20. Magyarország hivatalos állami ünnepe. Október 23. Október 23. az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékének napja.
A nemzeti ünnepek munkaszüneti napok. |
|