Gutenberg nyelviskola Budapesten Angol, német, magyar, orosz, olasz, spanyol, francia tantermi, online és kombinált nyelvtanfolyamok Budapest belvárosában

3 b) Az országos, a területi és a helyi szintű népszavazás

A közvetlen demokrácia

A választópolgárok kétféleképpen vehetnek részt a közügyekben.
A választásokon képviselőket választanak, akik a választópolgárok nevében döntenek. Ezt nevezzük képviseleti demokráciának.
Bizonyos kérdésekben azonban a választópolgárok közvetlenül is részt vehetnek a döntésben, például népszavazáson. Ezt nevezzük közvetlen demokráciának.

Közvetlen demokráciáról akkor beszélhetünk, amikor a nép saját maga gyakorolja a közhatalmat, saját maga vesz részt a döntések meghozatalában. A közvetlen demokráciának világszerte különféle eszközei és technikái léteznek. Ilyenek a népgyűlés intézménye, a népi vétó, a népi kezdeményezés (népi iniciatíva), a népszavazás (referendum) vagy a plebiszcitum. 

A népszavazás számos esetben lehetőséget ad képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozására.

A népszavazás lehet:

országos népszavazás;

helyi népszavazás.

Az országos népszavazás

Az országos népszavazást csak az Országgyűlés rendelheti el. Az országos népszavazás során az ország választópolgárai közvetlenül döntenek egy országos jelentőségű kérdésben. Az országos népszavazás kezdeményezése aláírásgyűjtő íveken történik. A népszavazás tárgyában feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmű legyen és a választópolgár egyértelmű „igen”-nel vagy „nem”-mel tudjon válaszolni.

Ha legalább 200 000 választópolgár támogatja aláírásával a kezdeményezést, az országos népszavazást kötelező elrendelni, függetlenül attól, hogy az Országgyúlés a népszavazás kiírásával egyetért-e.

Az Országgyűlés mérlegelheti, hogy elrendeli-e a népszavazást, ha

legalább 100 000, de 200 000-nél kevesebb választópolgár támogatja a kezdeményezést;

a köztársasági elnök indítványozza a népszavazást;

a Kormány indítványozza a népszavazást.

1. Szervezés

A népszavazás szervezője lehet választópolgár vagy párt, társadalmi szervezet. A népszavazás szervezője elkészíti az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és benyújtja a Nemzeti Választási Bizottságnak, legkevesebb 20, legfeljebb 30 támogató aláírással együtt.

2. Kérdés hitelesítés

A Nemzeti Választási Bizottság 30 napon belül hitelesítési, ha a mintapéldány a formai és tartalmi feltételeknek megfelel.

3. Aláírásgyűjtés

Az íveket 120 napos határidőn belül kell a Nemzeti Választási Irodának átadni a szükséges számú aláírással.

4. Aláírások ellenőrzése

5. Népszavazás elrendelése

Az Országgyűlés 30 napon belül dönt a népszavazás elrendeléséről.

6. Népszavazás kitűzése

A köztársasági elnök dönt a népszavazás időpontjáról.

Az Alaptörvény szerint az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint a fele érvényesen szavazott és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az Országgyűlésnek a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazást végre kell hajtani, vagyis a feltett kérdésre adott válasznak megfelelő törvényt kell alkotni.

Milyen kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani?

Nem minden kérdésben lehet országos népszavazást tartani.

Nem lehet országos népszavazást tartani például:

az Alaptörvény módosításáról;

a költségvetésről;

az adókkal, illetékekkel, járulékokkal és vámokkal kapcsolatos kérdésekről;

a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről;

az országgyűlési, helyi önkormányzati és európai parlamenti választásokról szóló törvények tartalmáról;

az Országgyűlés hatáskörébe tartozó egyes személyi és szervezetalakítási kérdésekről;

az Országgyűlés feloszlásáról;

a hadiállapot kinyilvánításáról, valamint egyes különleges jogrendi kérdésekről;

a katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésekről;

a helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatásáról;

a közkegyelem gyakorlásáról.

A helyi népszavazás

Helyi népszavazást valamely településen tartanak olyan kérdésben, amely az adott település szempontjából fontos. 

Sokféle funkciója lehet a helyi népszavazásnak:

dönthet valamilyen kérdésben (pl. nevezzenek át egy közterületet),

visszavonhat korábbi döntést (lásd az olimpiai pályázat visszavonására irányuló kezdeményezés Budapesten),

előre megtilthat valamilyen döntést  (pl. bizonyos területen ne épüljön szemétégető).

Helyi népszavazást lehet tartani községben, városban, fővárosi kerületben.

A helyi népszavazáson tehát nem az egész ország választópolgárai vesznek részt, hanem az adott település választópolgárai.

Mikor kötelező helyi népszavazást tartani?

Kötelező helyi népszavazást tartani például:

települések egyesítéséről;

települések szétválásáról.

A helyi népszavazás feltételeit a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

Nem lehet helyi népszavazást tartani például:

a helyi költségvetésről;

a helyi adónemeket és azok mértékét meghatározó rendeletről;

a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési és személyi kérdésekről;

a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról.

A területi szintű népszavazás

A területi szintű népszavazás a helyi népszavazás egyik magasabb területi szinten megvalósuló formája.

Területi szintű népszavazást lehet tartani:

vármegyei szinten, illetve
a főváros egészét érintő kérdésben fővárosi szinten.

A vármegyei és a fővárosi szintű népszavazásra alapvetően a helyi népszavazás szabályait kell alkalmazni.

A képviselő-testület a magyarországi helyi önkormányzatok legfőbb döntéshozó testülete, amelynek tagjai az önkormányzati választáson megválasztott önkormányzati képviselők, közöttük a közvetlenül választott polgármester.