Alkotmányos alapismeretek vizsga |
|---|
| 2.b) A magyar választási rendszer (képviseleti demokrácia, a választások lebonyolítása) |
|
A magyar választási rendszer Magyarország képviseleti demokrácia. Ez azt jelenti, hogy a nép nem közvetlenül gyakorolja a közhatalmat, hanem választott képviselői útján. A választópolgárok választásokon döntenek arról, hogy kik képviseljék őket az Országgyűlésben és a helyi önkormányzatokban. Magyarország parlamentáris demokrácia. Az Országgyűlés választja meg a miniszterelnököt, aki megalakítja a Kormányt. Magyarországon vegyes választási rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy az országgyűlési képviselők egy részét a választópolgárok közvetlenül választják meg az egyéni választókerületekben, míg a képviselők másik része a pártok országos listájáról kerül be az Országgyűlésbe. Az országgyűlési választásokat négyévente tartják, általában áprilisban vagy májusban. A helyi önkormányzati választásokat ötévente rendezik meg. Ekkor választják meg a polgármestereket és a helyi önkormányzati képviselőket. Az Európai Unió tagállamaként Magyarország részt vesz az európai parlamenti választásokon is. Az Európai Parlament képviselőit szintén ötévente választják meg. |
|
A választások lebonyolítása A választójog Magyarországon általános és egyenlő. Az általános választójog azt jelenti, hogy minden nagykorú magyar állampolgár szavazhat, ha a törvény nem zárja ki ebből. Az egyenlő választójog azt jelenti, hogy minden választópolgár szavazata azonos értékű. A szavazás közvetlen és titkos. A közvetlen választás azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre vagy a pártlistákra szavaznak. A titkos szavazás biztosítja, hogy senki sem tudhatja meg, ki kire szavazott. A választásokon azok vehetnek részt, akik szerepelnek a választói névjegyzékben. Népszavazás Magyarországon a választópolgárok népszavazás útján is dönthetnek egyes fontos kérdésekről. Az országos népszavazást legalább 200 000 választópolgár kezdeményezheti aláírásával. Ha legalább 100 000, de kevesebb mint 200 000 aláírás gyűlik össze, az Országgyűlés mérlegelheti, hogy elrendeli-e a népszavazást. A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekben nem lehet országos népszavazást tartani. Ilyenek például: az Alaptörvény módosítása,a költségvetés, az adók és illetékek, a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, valamint egyes honvédelmi és személyi kérdések. Helyi népszavazást egy településen lehet tartani olyan ügyekben, amelyek az adott települést érintik. Bizonyos esetekben – például települések egyesítése vagy szétválása esetén – kötelező helyi népszavazást tartani. Népi kezdeményezés Magyarországon népi kezdeményezésre is van lehetőség. Ha legalább 50 000 választópolgár aláírásával kezdeményezi, az Országgyűlés köteles a kezdeményezésben szereplő kérdést napirendre tűzni és megtárgyalni. |
|